Smart Notebook 11 - A világvallások földrajzi elterjedése

A smart notebook 11-es programmal a világvallások földrajzi elterjedésének anyagát dolgoztam fel.
Egy tanács a maximális élvezhetőséghez:
A nézet ne teljes képernyős nézet legyen, hanem teljes oldal, így minden látható lesz rajta; ha szükséges, bele lehet nagyítani.

A tartalom az alábbi linken érhető el: [LINK]

VÁLASZTHATÓ FELADAT: Gamification

Napjaink egyik legmeghatározóbb változása az X-, Y- és Z-generációk között megy végbe: ezért választottam az Oktatás-Informatika folyóirat a 2014/I-es számából Fromann Richárd tanulmányát, amely a Gamifikációról szól. 

Úgy gondolom, tanár-növendékként fontos már most kiépíteni egy olyan gondolati rendszert, amelyen kezdő tanárként már el lehet indulni. Ehhez nagyon hasznosnak tartom a szerző által említett motivációs szinteket, melyeket Daniel H. Pink dolgozott ki: 

forrás: http://new.enterprisehive.com

Motiváció 1.0: ~ túlélésről szól, alapvető szükségletek kielégítése (étel, ital, szexualitás) a cél.

Motiváció 2.0: Harlow-féle jutalmazás-büntetés az alapja. Erre a korszakra jellemző az ún. X típusú magatartás, amelyet a külső vágyak és félelmek határoznak meg. Nem az öröm és a felszabadulás a fő jellemzője ezen magatartásformának, hanem a következmények számbavétele. A mai társadalom a Motiváció 2.0 és a 3.0 között ingázik.

Motiváció 3.0: Harlow felismerése szintén, hogy a belső motiváció a külsőnél sokkal erőteljesebb: ez az ún. I típusú magatartás, melynek motivációja az örömszerzés és az alkotás, környezetünk jobbá alakítása. Ezen motivációs szint nemcsak a tevékenységeinkre hat: a közérzet, sőt, még az egészségi állapot is javulhat.

A jelen társadalmának X- generációja még a 2.0-ás motivációs szinten áll, ám a fiatal Y- és kvázi az egész Z-generáció már erőteljesen a 3.0-nak a részese: előbbit nevezte Fromann NetNoGame-nek, utóbbit pedig NetCoGame-nek. 

forrás: https://www.trainingjournal.com/

Mivel tanárként erőteljesen a Z-generációt fogjuk oktatni, egyre többen gondolják úgy, - köztük én is- hogy szükségszerű az oktatás megreformálása, hiszen a "régi" kor motivációval nem lehet egy "új" kor gyermekét önmegvalósításra bírni. 

Ehhez a reformhoz a gamifikációt (gamification) említi a szerző, ami a játékosítást jelenti magyarul. Bevallom, én ezt a kifejezést hallottam már egy másik kurzus keretein belül, de ott nem egészen értettem, miről szól ez az egész. A tanulmány alapján azonban egészen könnyű megfogalmazni: a játékok logikájára épülő tevékenységszervezés. Ezen módszerrel a diákok a belső motivációval érik el az eredményeiket, így a tanulást játékként élik meg, és sikeresebbek lehetnek abban, amibe belekezdenek. A kreativitásuk magasabb szintekre lép, és úgy képesek az önmegvalósításra, hogy közben azt meg is élik. Boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá és pozitívabbakká válhatnak ezen módszerrel, az egész világszemléletük megváltozhat, mivel az új innovációk által felgyorsult ingerekhez a tanár alkalmazkodik. 

A kérdés persze jogos lenne, hogy miért kell alkalmazkodnunk egy olyan változáshoz, ami rajtunk kívül áll: úgy gondolom, amely változást a társadalom indukálja saját magának, muszáj aszerint tovább járni utunkat.

Végezetül még egy észrevétel: az IKT óra keretein belül - most már tudatosan szemlélve - nem csinálunk mást, mint alkalmazkodunk a generációk váltakozásához, alkalmazzuk a gamifikációt. Egy-egy produktumra nem jegyet kapunk, hanem kvázi "pontokat", amik százalékokat érnek, blogbejegyzés formájában kell házi feladatot csinálni, folyamatos ingerek közepette olyan feladatokat végzünk, amelyek lekötnek és érdekelnek minket (engem mindenképpen). A házi írás így olyan, mintha nem is kötelességet teljesítenék, kedvemre szórakozhattam a blogom megszerkesztésével (vagy 8 órámba telt, mire olyan lett, amilyennek megálmodtam) és most is, +10%-ért egy olyan feladatot csinálok, ami leköt, és nem várom a végét. 

Nyilván ez egy tudatos folyamatirányítás a tanárok és a felettük állók részéről, de itt, tanúként és benne élőként kijelenthetem, működik. Remélem, ha én leszek tanár, akkor is működni fog.

A tanulmány az alábbi linken olvasható a 60. oldaltól: [LINK]
A képek forrásai: 1. kép, 2. kép

Prezi

Előző héten az óra keretein belül a prezivel foglalkoztunk, ehhez kapcsolódik ez a blogbejegyzés.

Őszintén szólva számomra egy teljesen új "kis ablak" nyílt a világra, hiszen sose használtam ezt a programot/alkalmazást. Nagyon tetszik a játékosság benne, illetve külön kiemelendő, hogy magyarok készítették... nem az első eset, hogy hasznos kis dolgokat találunk fel. :)

Pár éve közösen kellett egy kiselőadást készítenem egyik csoporttársammal, és ppt-t is kellett használni: az volt a kikötése, hogy "jaj, csak ne prezivel csináljuk, azt utálom." Akkor sem értettem a reakcióját, nem ismervén a programot, de így, hogy láttam, hogyan kell használni és mit lehet vele készíteni, pláne nem értem.

forrás: http://presentationpanda.com/wp-content
/uploads/2013/12/prezi-vs.-powerpoint.png

Első használatnál is már nagyon könnyű volt kezelni, majdhogynem gördülékenyen ment. Jó sablonok vannak hozzá, ami kiváltképp hasznos, ha az embernek nem túl sok ideje maradt egy jó prezentációt összedobni, viszont nagyon kreatív dolgokat is lehet készíteni vele. Több lehetőséget látok benne, mint egy sima Power Point bemutatóban: izgalmasabbak az effektek, illetve számomra "modernebb" képet ad a prezentálásról.

Előnyösnek tartom benne, amit már említettem, hogy elég sok sablon közül választhatunk, illetve jól megszerkesztettek ezek. A diasorozat letölthető, így akár internetkapcsolat nélkül is bemutatható; hátránya is a világhálóhoz kapcsolódik: nem szerkeszthető online kapcsolat nélkül, ám a XXI. századi polgár már nem igazán létezik internet nélkül, így ez mégsem akkora negatívum. Beágyazásnál is egy letisztult felületet kapunk, ezért szintén piros pont jár neki. 

Kicsit sajnálom, hogy az egyetem miatt nem volt több időm foglalkozni egy új prezentáció elkészítésével, szívesen csináltam volna egy sajátot is. Később biztosan alkalmazni fogom, a diákoknak is biztosan látványosabb, illetve még az egyetemi tanulmányaim során is hasznát tudom venni.

MindMeister - Fogalomtérkép

A mostani feladatom számomra eddig a legkedvesebb: online fogalomtérképet kellett szerkeszteni az előző órán megismert MindMeister felületén. 

Úgy érzem, kicsit bőségesre sikeredett a gondolattérképem: a latin igeragozás egy szeletét dolgoztam fel; az alapokat - úgymond. Nem teljesen gondolattérkép-szerű lett a kivitelezés, inkább egy rendszerező összefoglalást készítettem, ami rengeteg segítséget nyújthat bárkinek, aki tanulja a nyelvet. Nagyon érdekes volt, ahogy próbálgattam, hogyan lesz kvázi tökéletes a kinézete a térképnek, de úgy gondolom, végül sikerült megoldanom. Rengeteg az alpont, így teljesen logikusan fel lehet építeni a gondolatainkat ezzel a kis alkalmazással, illetve könnyen átlátható a felület. Én egy legördülő "menüpontos" verziót választottam, mert úgy gondolom, ez a stílus felel meg a legjobban a feldolgozott témámnak.

Izgalmas lehet egy-egy közoktatásban tanulónak is, hogy maga szerkesszen adott anyagrészhez ilyet: segítheti egyrészt a tanulást, másrészt a rendszer kialakítása a fejben is rendet tehet. Hasznosnak tartom a tanár szempontjából is: ha egy MindMeisterrel elkészített "vázlatot" a diákok megkapnak, az újdonság varázsa és az érdekesség könnyebbé teheti a memorizálást. Pláne egy ilyen nehéz nyelvnél, mint a latin.
Egy apró hátrányt említenék csak meg: nálam egy kicsit lassú a legördítés, valószínűleg a sok adat miatt.

Csak remélhetem, hogy nem vétettem hibát az elkészítésekor: elgondolkodtató, hogy az elvileg biztos tudásom mennyire biztos, ha többször végig kell gondolnom, mit, hogyan, miért is úgy kell ragozni, ahogy. Ebben is sokat segíthet az online fogalomtérkép szerkesztése: a tanár átgondolhatja, rendszerezheti az adott anyagrészt, biztosabb tudást kialakítva, így magabiztosabban tud előadni is.

Google Tour Builder

Mostani feladatunk az volt, hogy a Google Tour Builder segítségével készítsünk egy virtuális kirándulást. Én a latin szaktárgyamnak megfelelően választottam, ugyanis ezt tartottam leginkább kézenfekvőnek: A Caesar által indukált polgárháború legfontosabb állomásait szerkesztettem meg ezen program segítségével.

forrás:https://tourbuilder.withgoogle.com/

Előző óránk témája a Google Drive alkalmazási területe volt, amihez kapcsolódóan később átbeszéltük, a Google-nek milyen egyéb applikációi vannak; ezek közé tartozik a Tour Builder is. Elég hasznosnak tartom ezt az alkalmazást, egy órát nagyon fel lehet dobni vele. Amit én készítettem például (Caesar főbb fellépései), teljesen beilleszthető egy órába: el lehet szépen mutogatni, honnan merre, hogyan ment egy-egy hadvezér, illetve nagyon jól vizualizálja a kapott információkat is. 

Főbb előnye még, ami számomra is rettentő hasznosnak bizonyult, hogy meg tudom keresni, hogy az adott ókori település ma melyik helységnek felel meg, így össze tudom kapcsolni a két információt. Nekem mindig az volt a problémám gimnáziumban, hogy tanultunk rengeteg helységnevet, és ha meg is néztük az atlaszban, arról nem igazán esett szó, hogy ma melyik ország melyik települése az adott hely. A Tour Builder megmutatja nekünk ezt is, így még inkább elősegítheti azt, hogy a befogadó az összefüggéseket átlátva jobban megjegyezze a közvetített információ-áradatot.

Utolsó hasznos funkciójaként azt említeném meg, - földrajz szakos lévén - hogy segít a térképes tájékozódásban. Fontosnak tartom, hogy bárki alapjaiban ismerje a térkép használatát, ez a netes verzió pedig külön jó, hiszen bárki elérheti, és böngészhet rajta nagyon sokáig.

Összességében tehát jó kis alkalmazás, amit akár még az óra keretei közé is be lehet építeni; nem tartom kizártnak, hogy idővel majd én is használni fogom.

A Tour Builder által készített kirándulásom itt tudjátok megtekinteni: [LINK]