Óraterv készítése

Az eheti feladat az volt, hogy készítsünk óratervet egy digitális tananyagtár felhasználásával, hogy hogyan építenénk be az órába, illetve milyen tevékenységet kötnénk hozzá.

Mivel nem sikerült az órán részt vennem, kicsit nehézkesen és bizonytalanul állok a feladat előtt, és csak remélni tudom, hogy nem értettem félre a teendőt. Az előző okból kifolyólag egyedül dolgoztam; újfent földrajzos témát választottam: Élelmezés, éhség, éhezés - napjaink egyik fontos témájára esett választásom: azért pont egy ilyen kényes anyagrészbe "vágtam bele", mert az aktualitás és a problémára való reflektálás elengedhetetlen. Ezen óra nagy hányadát kooperatív módszerrel, csoportokban végeztetve képzelem el: 11 csoportban meg kéne beszélniük az anyagrész fogalmait - minden csoport 1-1 fogalmat kap - ezalatt meg tudják beszélni azt is, hogy mi a véleményük az adott témáról, illetve az új ismereteket integrálhatják a már meglévő tudásukba; majd a témafeldolgozás után egy közös 'brainstorming' keretein belül megpróbálnám elérni, hogy gondolkozzanak, miféle megoldások létezhetnek a probléma kezelésére.

Úgy gondolom, ez a feladat már igazán közel visz minket ahhoz, amit majd életünk meghatározó részében csinálni fogunk; gyakorlati, igazi tanár-feladat a mostani. Mivel a mai diákok agyán (Y, Z generáció) rengeteg információ suhan át akár másodpercek alatt, elengedhetetlen, hogy egy tanár megértse, ami körülötte és a gyerekek körül zajlik, és próbálja javára fordítani. A pedagógiai tervezéssel ezt tudatosan tehetjük anélkül, hogy a diákok bármiféle összeesküvést látnának benne. Egy-egy figyelemfelkeltő mozzanat, a változatosság és a bevonás segíthet abban, hogy a diákok ne unják az órát és lekössék magukat annyira, hogy ne kelljen pótcselekvésekkel elűzni az unalmat.

Egyébként az egyik mai órámon szintén az IKT-s módszerekről volt szó, és a tanarblog.hu oldala került szóba, hogy mennyi hasznos ötlet van itt: az angoltanárok és természettudománnyal foglalkozók szintén sok csemegét találhatnak itt.

Mindenesetre a pedagógiai tervezés - úgy gondolom - manapság már elengedhetetlen, ahogy a fejlődés, az újítás és a változatosság is mind meghatározó tényezők.

Digitális tananyagok a földrajzban

Első feladatomban három megadott digitális tananyagtárat (SDT, zanza, videotanár) böngésztem át, hogy egy kiválasztott téma alapján véleményt formáljak ezek hasznosságáról, előnyeiről és hátrányairól.

Nehéz volt olyan témát találni a földrajzban, amelyik nagyjából ugyanolyan "cím" alatt fut mindhárom helyen; igazából lehetetlen is volt, mivel a zanzán nincs semmi földrajzzal kapcsolatos tananyag. Választásom végül a lemeztektonikai mozgásokra esett; ez többé-kevésbé azonosan lefedett téma a maradék két helyen.

forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu

A tudásbázis oldalán talált anyag hatalmas mennyiségű: részletes leírások, képek, tesztfeladatok várják a tudásra éhes diákságot. Úgy gondolom, egy picit már átestek a ló túloldalára: csak egyetemi tanulmányaim során találkoztam ilyen részletes, és szakszerű leírással, ami egyébként nem baj, kérdés, hogy megérti-e a tizenéves diák is. Persze a tanár azért van, hogy segítsen a megértésben; önálló feldolgozásra nem biztos, hogy odaadnám a tanulóknak ezt az anyagrészt, viszont órai átbeszélés után akár használhat is, ha átolvassák; a tesztek és képek pedig mindenképp hasznosak lehetnek. Az oldal felépítése számomra logikus és átlátható, így a diákok is könnyűszerrel böngészgethetnek rajta.

A videotanár oldalán talált lemeztektonika anyagrész - véleményem szerint - már sokkal egyszerűbb és kvázi érthetőbb, hiszen egyrészt nem olvasniuk kell a diákoknak, hanem hallgatni, másrészt kevesebb dolgot jár körbe a tanár a videóban, így kisebb szeletet kell megérteniük viszonylag könnyen. Sok az illusztráció és a táblázat, ami rengeteg segítséget nyújthat a memorizálásban. Ezt beépíthetőnek tartom az óra keretei közé, ám mondjuk csak olyan formában, hogy a diákok megnézik otthon, és másnap 3 kérdést kapnak az óra elején (dolgozatszerűen), és lehet rá plusz pontokat kapni, ami mondjuk egy nagyobb dolgozatnál akár döntő szerepű is lehet. Tehát kiegészítésnek mindenképp hasznos lehet, de önmagában lehet, hogy kevés.

A zanza oldalával kapcsolatban csak a design-ról tudok írni, mivel földrajz témájú anyagot abszolút nem tartalmaz: ez erős hiányossága, viszont ahogy az oldal kinéz, számomra csillagos ötös.

Az első házi feladat abból a szempontból nagyon hasznos volt, hogy most már pontosabban tudom, mit hol találok, ami esetleg még az egyetemi tanulmányaimban is segítséget nyújthat. A nagyon szorgos diákoknak a tudásbázis honlapja nagyon sokat segíthet, főleg fakultációkon több mindent is lehet használni belőle. A videotanár egy sokkal közérthetőbb és letisztultabb képet ad, amit valószínűleg ajánlani is fogok a diákjaimnak, mert sok okos dolgot megérthetnek onnan. Már csak az oktató férfit kéne megtanítani beszélni, és teljesen jó lenne az oldal.

Jó dolognak tartom, ha egy-egy ilyen online videóval vagy szemléltető képpel dobja fel a tanár az órákat; mindig egy pici változtatás sokat segíthet a kiégés ellen. Mindazonáltal egy teljes órát nem építenék online tananyagtárra; kiegészítésnek azonban mindenképp kiváló.

A kép forrása: [link]

Digitális kompetencia fejlesztése a földrajzban

Múlt órai feladatunk az volt, hogy csoportokban gyűjtsünk össze különböző módszereket arra (saját tárgyunkban, jelen esetben a földrajzban), hogyan fejleszthető egy diák digitális kompetenciája. Szerencsére a földrajz az egyik legalkalmasabb tárgy erre, így egész sok ötletünk volt: ezekből felsorolnék néhányat a teljesség igénye nélkül.

Az első, és legkézenfekvőbb segédletek a helymeghatározó alkalmazások, mint például a google maps, mely terepgyakorlatokon nagyon jó tájékozódási alapot ad. Ennek különféle alternatívái léteznek: például a HERE maps alkalmazás, illetve a BKK is közzétett egy olyan applikációt, amellyel azon felül, hogy keresni lehet járatokat, útvonaltervet is lehet készíteni (bármilyen kis ösvényt jelez), és azt is mutatja, hogy a célhoz közeledve hány percünk van még a tömegközlekedési eszköz érkezéséig (ez csak Budapesten használható).

forrás:http://kirandulastervezo.hu/jatek/darts/

A második kicsit mókásabb megoldás: egy Magyarország térkép, melyen különböző helységnevek vannak feltüntetve, és a darts-hoz hasonlóan rá kell bökni adott településekre, majd kiírja, hogy hány kilométert tévedtünk. 50 városból össze lehet szedni akár 800-1000 kilométernyi hibát is, ám nagyon jól használható arra, hogy a diákok élvezetes módon tanulják meg, hogy hol vannak országunk főbb települései, emellett az internet aktív felhasználói is lehetnek. Ennek is rengeteg alternatívája létezik: európai országokat kell felismerni, az USA államait megnevezni, stb.

forrás: saját szerkesztés

Az excel kicsivel magasabb szintű ismeretének elsajátításához kitűnő feladat a korfák megszerkesztése. Házi feladatként kiadható, illetve a végeredmény mindig magáért beszél. Érdekes feladat, mert egyrészt az adatokat adatbázisokról el kell érniük, másrészt az excel segítségével meg kell szerkeszteniük a korfákat, ami nem csak egy sima diagram megszerkesztési metódusát követi.

Adatgyűjtésre különböző adatbázisok használhatók, melyek az internetes böngészést fejlesztik: hogyan szűrjék ki a felesleges információkat, illetve hogyan ragadják ki a fontosakat.

Kiadható feladatként a kiselőadás is, amely böngészést és a PowerPoint/Prezi alkalmazását is előtérbe helyezi, így amellett, hogy a diákok egy bizonyos anyagrészből felkészülnek, megtanulják használni a tudás prezentálásához szükséges eszközöket is. Házi feladatként kiadható különböző videók összevágása például a környezetvédelemmel kapcsolatban, a tudás számonkérése pedig történhet online teszt kitöltésével is.

Úgy gondolom, a feladat nagyon hasznos volt abból a szempontból, hogy átgondoltuk, hogyan is fejleszthető egy diák digitális kompetenciája: eddig eszembe se jutott, hogy ezt is erősíteni kell majd pályafutásom során. Élveztem a feladatot, teljesen új megvilágításba helyezte az elképzeléseimet egy óra menetéről, és még több lehetőséget mutatott a kooperatív és érdekes tanórák megteremtésére. Habár a fent említett módszerek csak példák arra, hogyan változtatható egy óra/feladat érdekessé, ezen kívül számtalan más módszer is létezik, mellyel a diákok nemcsak a tanulásban kapnak támogatást, hanem a digitális kompetencia is fejlesztésre kerül. Persze ez sem fenékig tejfel, lehet, hogy az iskolai felszerelések gátat szabnak, illetve hátrányos helyzetű tanulók kellemetlenül érezhetik magukat; valahogy meg kell találni az arany középutat, emellett folyamatos segítséget kell nyújtani azoknak, akik technikailag nem tudnak felzárkózni a többiekhez.