Múlt órai feladatunk az volt, hogy csoportokban gyűjtsünk össze különböző módszereket arra (saját tárgyunkban, jelen esetben a földrajzban), hogyan fejleszthető egy diák digitális kompetenciája. Szerencsére a földrajz az egyik legalkalmasabb tárgy erre, így egész sok ötletünk volt: ezekből felsorolnék néhányat a teljesség igénye nélkül.
Az első, és legkézenfekvőbb segédletek a helymeghatározó alkalmazások, mint például a google maps, mely terepgyakorlatokon nagyon jó tájékozódási alapot ad. Ennek különféle alternatívái léteznek: például a HERE maps alkalmazás, illetve a BKK is közzétett egy olyan applikációt, amellyel azon felül, hogy keresni lehet járatokat, útvonaltervet is lehet készíteni (bármilyen kis ösvényt jelez), és azt is mutatja, hogy a célhoz közeledve hány percünk van még a tömegközlekedési eszköz érkezéséig (ez csak Budapesten használható).
 |
| forrás:http://kirandulastervezo.hu/jatek/darts/ |
A második kicsit mókásabb megoldás: egy Magyarország térkép, melyen különböző helységnevek vannak feltüntetve, és a darts-hoz hasonlóan rá kell bökni adott településekre, majd kiírja, hogy hány kilométert tévedtünk. 50 városból össze lehet szedni akár 800-1000 kilométernyi hibát is, ám nagyon jól használható arra, hogy a diákok élvezetes módon tanulják meg, hogy hol vannak országunk főbb települései, emellett az internet aktív felhasználói is lehetnek. Ennek is rengeteg alternatívája létezik: európai országokat kell felismerni, az USA államait megnevezni, stb.
 |
| forrás: saját szerkesztés |
Az excel kicsivel magasabb szintű ismeretének elsajátításához kitűnő feladat a korfák megszerkesztése. Házi feladatként kiadható, illetve a végeredmény mindig magáért beszél. Érdekes feladat, mert egyrészt az adatokat adatbázisokról el kell érniük, másrészt az excel segítségével meg kell szerkeszteniük a korfákat, ami nem csak egy sima diagram megszerkesztési metódusát követi.
Adatgyűjtésre különböző adatbázisok használhatók, melyek az internetes böngészést fejlesztik: hogyan szűrjék ki a felesleges információkat, illetve hogyan ragadják ki a fontosakat.
Kiadható feladatként a kiselőadás is, amely böngészést és a PowerPoint/Prezi alkalmazását is előtérbe helyezi, így amellett, hogy a diákok egy bizonyos anyagrészből felkészülnek, megtanulják használni a tudás prezentálásához szükséges eszközöket is. Házi feladatként kiadható különböző videók összevágása például a környezetvédelemmel kapcsolatban, a tudás számonkérése pedig történhet online teszt kitöltésével is.
Úgy gondolom, a feladat nagyon hasznos volt abból a szempontból, hogy átgondoltuk, hogyan is fejleszthető egy diák digitális kompetenciája: eddig eszembe se jutott, hogy ezt is erősíteni kell majd pályafutásom során. Élveztem a feladatot, teljesen új megvilágításba helyezte az elképzeléseimet egy óra menetéről, és még több lehetőséget mutatott a kooperatív és érdekes tanórák megteremtésére. Habár a fent említett módszerek csak példák arra, hogyan változtatható egy óra/feladat érdekessé, ezen kívül számtalan más módszer is létezik, mellyel a diákok nemcsak a tanulásban kapnak támogatást, hanem a digitális kompetencia is fejlesztésre kerül. Persze ez sem fenékig tejfel, lehet, hogy az iskolai felszerelések gátat szabnak, illetve hátrányos helyzetű tanulók kellemetlenül érezhetik magukat; valahogy meg kell találni az arany középutat, emellett folyamatos segítséget kell nyújtani azoknak, akik technikailag nem tudnak felzárkózni a többiekhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése