A szmog

A szmog a XXI. századi városlakók egészségére erősen káros hatással lehet, főleg, ha valaki légzőszervi betegségekkel küzd.

A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke [füst] és fog [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg.

Az egyik az úgynevezett londoni típusú szmog, amit reduktív típusú szmognak is neveznek. Általában télen, szélcsendes, magas páratartalmú levegőben alakul ki, amikor az alsó, hideg légrétegek (-3 és +5°C) felett meleg levegő van. A levegő fő szennyezője a széntüzelésből származó füst, kén-dioxid, szén-monoxid, por és korom.
A másik a Los Angeles-i típusú, vagyis oxidatív szmog. Ebben az esetben a szmog forrása a közlekedés, és jellemzően nyáron alakul ki, erős UV-sugárzás hatására, szintén szélcsendes időben. A gépjárművek kipufogógázának nitrogén vegyületei a levegő oxigénmolekuláit atomos oxigénre bontják. Az oxigén fotokémiai reakciók útján ózonná alakul, ami az emberi szervezetre mérgezően hat. A járművek emellett port is bocsátanak ki, különösen a dízelmotorok.

A porszennyezés tehát a szmog kialakulásának legfontosabb tényezője, a légköri körülményeken kívül. A levegőbe kerülő porszemek különböző méretűek:


a 100 μm (mikrométer, mikron) feletti részecskék percek alatt leülnek a felszínre

10-100 μm közötti részecskék már belélegezhetők, közvetlen egészségkárosodást okozhatnak

10 μm alatti méretű lebegő anyagok hosszan maradnak a levegőben, csak a csapadék mossa ki a levegőből. Bejuthatnak a tüdőbe

2,5 μm alatti szemcsék nem tudnak kijutni a tüdőből.

Az egészségügyi határértéket (PM10) a 2,5-10 μm mérethatárok közötti részecskék mennyiségére állapították meg. Magyarországon a 24 órás átlag 50 μg/m3, az éves átlag 40 μg/m3. Szmogriadót két fokozatban rendelik el: a tájékoztatási fokozatot akkor, ha a szállópor értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 μg/m3 értéket, és riasztási fokozatot, ha a két egymást követő napon a porszennyezés 100 μg/m3 feletti.

A szmog egészségkárosodást okoz. Akinek már van valamilyen légzőszervi betegsége, annak két-három szmogos nap akár halálos következményt is okozhat. A téli szmog kialakulásában felerészt a szilárd tüzelés, felerészt a közlekedés kipufogó gázaival okozott porszennyezése a vétkes.