Reflexió a mikrotanításról

Vikivel a legelső órán a szófelhőt választottuk mikrotanításunk alapjának, mondván, hogy jól hangzik; nem döntöttünk rosszul. Úgy gondolom, ez egy nagyon hálás kis alkalmazás, amit egész könnyű használni, és zseniális dolgokat lehet vele csinálni.

Sokáig ötleteltem, hogy mit tegyek bele, mit hagyjak ki, milyen témát válasszak: első nekifutásnak egy karácsonyfát szerettem volna elkészíteni, viszont túl bonyolult megközelítéssel. Második nekifutásra egy egyszerűbben elkészíthető, mégis (úgy gondolom) izgalmasabb szófelhőt választottam: mivel most jön ki az új Star Wars film, egy Star Wars-os szófelhőt készítettünk, benne a stáblista egy részével.

Számomra nagyon pozitív volt maga a folyamat is, ahogy megterveztem, és végrehajtottam a feladatot, jól éreztem magam ott kint, a többiek előtt, és nem izgultam egyáltalán. Nagyon tetszett, hogy aki elakadt, egyből jelzett, így oda tudtam menni hozzá anélkül, hogy háromszáz lépéssel lett volna lemaradva; úgy érzem, a visszacsatolásosdi nagyon jól működött; mindig tudtam, hol tart a csoport.

Az egyetlen dolog, amire abszolút nem voltam felkészülve, hogy ennyire lassúak lesznek a gépek. Ezzel egy nagyon picit elcsúsztam az időben, de úgy gondolom, másfél perc nem a világ vége. Negatívumként kiemelték a többiek, hogy halk voltam: erre abszolút nem is gondoltam, hogy képes vagyok halk beszédre: anya szerint mindig kiabálok. : ) Mindenesetre megnéztem a videót, és tényleg halk voltam: erre mindenképp odafigyelek, mert ez számomra teljesen új dolog, viszont igaz.

Nagyon jól éreztem magam a mikrotanítás alatt, és köszönöm a többiek munkáját és segítségét, hogy úgy sikerült minden, ahogy szerettem volna.

Movie Maker

A mai napra egy olyan ismertetőt csináltam nektek, amellyel megpróbálom bebizonyítani, hogy a latin és a földrajz közötti szakadék igen is átívelhető! 

Tessék, az én hidam: nézzétek bátran! :)

Ui.: Egészen érvágósra sikeredett, amiért bocsánat; igyekeztem a lehető legjobban átadni az ő történetét, ami nem éppen egy vidám vattacukor.

Socrative vs Redmenta

Kilépőkártya

Smart Notebook 11 - A világvallások földrajzi elterjedése

A smart notebook 11-es programmal a világvallások földrajzi elterjedésének anyagát dolgoztam fel.
Egy tanács a maximális élvezhetőséghez:
A nézet ne teljes képernyős nézet legyen, hanem teljes oldal, így minden látható lesz rajta; ha szükséges, bele lehet nagyítani.

A tartalom az alábbi linken érhető el: [LINK]

VÁLASZTHATÓ FELADAT: Gamification

Napjaink egyik legmeghatározóbb változása az X-, Y- és Z-generációk között megy végbe: ezért választottam az Oktatás-Informatika folyóirat a 2014/I-es számából Fromann Richárd tanulmányát, amely a Gamifikációról szól. 

Úgy gondolom, tanár-növendékként fontos már most kiépíteni egy olyan gondolati rendszert, amelyen kezdő tanárként már el lehet indulni. Ehhez nagyon hasznosnak tartom a szerző által említett motivációs szinteket, melyeket Daniel H. Pink dolgozott ki: 

forrás: http://new.enterprisehive.com

Motiváció 1.0: ~ túlélésről szól, alapvető szükségletek kielégítése (étel, ital, szexualitás) a cél.

Motiváció 2.0: Harlow-féle jutalmazás-büntetés az alapja. Erre a korszakra jellemző az ún. X típusú magatartás, amelyet a külső vágyak és félelmek határoznak meg. Nem az öröm és a felszabadulás a fő jellemzője ezen magatartásformának, hanem a következmények számbavétele. A mai társadalom a Motiváció 2.0 és a 3.0 között ingázik.

Motiváció 3.0: Harlow felismerése szintén, hogy a belső motiváció a külsőnél sokkal erőteljesebb: ez az ún. I típusú magatartás, melynek motivációja az örömszerzés és az alkotás, környezetünk jobbá alakítása. Ezen motivációs szint nemcsak a tevékenységeinkre hat: a közérzet, sőt, még az egészségi állapot is javulhat.

A jelen társadalmának X- generációja még a 2.0-ás motivációs szinten áll, ám a fiatal Y- és kvázi az egész Z-generáció már erőteljesen a 3.0-nak a részese: előbbit nevezte Fromann NetNoGame-nek, utóbbit pedig NetCoGame-nek. 

forrás: https://www.trainingjournal.com/

Mivel tanárként erőteljesen a Z-generációt fogjuk oktatni, egyre többen gondolják úgy, - köztük én is- hogy szükségszerű az oktatás megreformálása, hiszen a "régi" kor motivációval nem lehet egy "új" kor gyermekét önmegvalósításra bírni. 

Ehhez a reformhoz a gamifikációt (gamification) említi a szerző, ami a játékosítást jelenti magyarul. Bevallom, én ezt a kifejezést hallottam már egy másik kurzus keretein belül, de ott nem egészen értettem, miről szól ez az egész. A tanulmány alapján azonban egészen könnyű megfogalmazni: a játékok logikájára épülő tevékenységszervezés. Ezen módszerrel a diákok a belső motivációval érik el az eredményeiket, így a tanulást játékként élik meg, és sikeresebbek lehetnek abban, amibe belekezdenek. A kreativitásuk magasabb szintekre lép, és úgy képesek az önmegvalósításra, hogy közben azt meg is élik. Boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá és pozitívabbakká válhatnak ezen módszerrel, az egész világszemléletük megváltozhat, mivel az új innovációk által felgyorsult ingerekhez a tanár alkalmazkodik. 

A kérdés persze jogos lenne, hogy miért kell alkalmazkodnunk egy olyan változáshoz, ami rajtunk kívül áll: úgy gondolom, amely változást a társadalom indukálja saját magának, muszáj aszerint tovább járni utunkat.

Végezetül még egy észrevétel: az IKT óra keretein belül - most már tudatosan szemlélve - nem csinálunk mást, mint alkalmazkodunk a generációk váltakozásához, alkalmazzuk a gamifikációt. Egy-egy produktumra nem jegyet kapunk, hanem kvázi "pontokat", amik százalékokat érnek, blogbejegyzés formájában kell házi feladatot csinálni, folyamatos ingerek közepette olyan feladatokat végzünk, amelyek lekötnek és érdekelnek minket (engem mindenképpen). A házi írás így olyan, mintha nem is kötelességet teljesítenék, kedvemre szórakozhattam a blogom megszerkesztésével (vagy 8 órámba telt, mire olyan lett, amilyennek megálmodtam) és most is, +10%-ért egy olyan feladatot csinálok, ami leköt, és nem várom a végét. 

Nyilván ez egy tudatos folyamatirányítás a tanárok és a felettük állók részéről, de itt, tanúként és benne élőként kijelenthetem, működik. Remélem, ha én leszek tanár, akkor is működni fog.

A tanulmány az alábbi linken olvasható a 60. oldaltól: [LINK]
A képek forrásai: 1. kép, 2. kép

Prezi

Előző héten az óra keretein belül a prezivel foglalkoztunk, ehhez kapcsolódik ez a blogbejegyzés.

Őszintén szólva számomra egy teljesen új "kis ablak" nyílt a világra, hiszen sose használtam ezt a programot/alkalmazást. Nagyon tetszik a játékosság benne, illetve külön kiemelendő, hogy magyarok készítették... nem az első eset, hogy hasznos kis dolgokat találunk fel. :)

Pár éve közösen kellett egy kiselőadást készítenem egyik csoporttársammal, és ppt-t is kellett használni: az volt a kikötése, hogy "jaj, csak ne prezivel csináljuk, azt utálom." Akkor sem értettem a reakcióját, nem ismervén a programot, de így, hogy láttam, hogyan kell használni és mit lehet vele készíteni, pláne nem értem.

forrás: http://presentationpanda.com/wp-content
/uploads/2013/12/prezi-vs.-powerpoint.png

Első használatnál is már nagyon könnyű volt kezelni, majdhogynem gördülékenyen ment. Jó sablonok vannak hozzá, ami kiváltképp hasznos, ha az embernek nem túl sok ideje maradt egy jó prezentációt összedobni, viszont nagyon kreatív dolgokat is lehet készíteni vele. Több lehetőséget látok benne, mint egy sima Power Point bemutatóban: izgalmasabbak az effektek, illetve számomra "modernebb" képet ad a prezentálásról.

Előnyösnek tartom benne, amit már említettem, hogy elég sok sablon közül választhatunk, illetve jól megszerkesztettek ezek. A diasorozat letölthető, így akár internetkapcsolat nélkül is bemutatható; hátránya is a világhálóhoz kapcsolódik: nem szerkeszthető online kapcsolat nélkül, ám a XXI. századi polgár már nem igazán létezik internet nélkül, így ez mégsem akkora negatívum. Beágyazásnál is egy letisztult felületet kapunk, ezért szintén piros pont jár neki. 

Kicsit sajnálom, hogy az egyetem miatt nem volt több időm foglalkozni egy új prezentáció elkészítésével, szívesen csináltam volna egy sajátot is. Később biztosan alkalmazni fogom, a diákoknak is biztosan látványosabb, illetve még az egyetemi tanulmányaim során is hasznát tudom venni.

MindMeister - Fogalomtérkép

A mostani feladatom számomra eddig a legkedvesebb: online fogalomtérképet kellett szerkeszteni az előző órán megismert MindMeister felületén. 

Úgy érzem, kicsit bőségesre sikeredett a gondolattérképem: a latin igeragozás egy szeletét dolgoztam fel; az alapokat - úgymond. Nem teljesen gondolattérkép-szerű lett a kivitelezés, inkább egy rendszerező összefoglalást készítettem, ami rengeteg segítséget nyújthat bárkinek, aki tanulja a nyelvet. Nagyon érdekes volt, ahogy próbálgattam, hogyan lesz kvázi tökéletes a kinézete a térképnek, de úgy gondolom, végül sikerült megoldanom. Rengeteg az alpont, így teljesen logikusan fel lehet építeni a gondolatainkat ezzel a kis alkalmazással, illetve könnyen átlátható a felület. Én egy legördülő "menüpontos" verziót választottam, mert úgy gondolom, ez a stílus felel meg a legjobban a feldolgozott témámnak.

Izgalmas lehet egy-egy közoktatásban tanulónak is, hogy maga szerkesszen adott anyagrészhez ilyet: segítheti egyrészt a tanulást, másrészt a rendszer kialakítása a fejben is rendet tehet. Hasznosnak tartom a tanár szempontjából is: ha egy MindMeisterrel elkészített "vázlatot" a diákok megkapnak, az újdonság varázsa és az érdekesség könnyebbé teheti a memorizálást. Pláne egy ilyen nehéz nyelvnél, mint a latin.
Egy apró hátrányt említenék csak meg: nálam egy kicsit lassú a legördítés, valószínűleg a sok adat miatt.

Csak remélhetem, hogy nem vétettem hibát az elkészítésekor: elgondolkodtató, hogy az elvileg biztos tudásom mennyire biztos, ha többször végig kell gondolnom, mit, hogyan, miért is úgy kell ragozni, ahogy. Ebben is sokat segíthet az online fogalomtérkép szerkesztése: a tanár átgondolhatja, rendszerezheti az adott anyagrészt, biztosabb tudást kialakítva, így magabiztosabban tud előadni is.

Google Tour Builder

Mostani feladatunk az volt, hogy a Google Tour Builder segítségével készítsünk egy virtuális kirándulást. Én a latin szaktárgyamnak megfelelően választottam, ugyanis ezt tartottam leginkább kézenfekvőnek: A Caesar által indukált polgárháború legfontosabb állomásait szerkesztettem meg ezen program segítségével.

forrás:https://tourbuilder.withgoogle.com/

Előző óránk témája a Google Drive alkalmazási területe volt, amihez kapcsolódóan később átbeszéltük, a Google-nek milyen egyéb applikációi vannak; ezek közé tartozik a Tour Builder is. Elég hasznosnak tartom ezt az alkalmazást, egy órát nagyon fel lehet dobni vele. Amit én készítettem például (Caesar főbb fellépései), teljesen beilleszthető egy órába: el lehet szépen mutogatni, honnan merre, hogyan ment egy-egy hadvezér, illetve nagyon jól vizualizálja a kapott információkat is. 

Főbb előnye még, ami számomra is rettentő hasznosnak bizonyult, hogy meg tudom keresni, hogy az adott ókori település ma melyik helységnek felel meg, így össze tudom kapcsolni a két információt. Nekem mindig az volt a problémám gimnáziumban, hogy tanultunk rengeteg helységnevet, és ha meg is néztük az atlaszban, arról nem igazán esett szó, hogy ma melyik ország melyik települése az adott hely. A Tour Builder megmutatja nekünk ezt is, így még inkább elősegítheti azt, hogy a befogadó az összefüggéseket átlátva jobban megjegyezze a közvetített információ-áradatot.

Utolsó hasznos funkciójaként azt említeném meg, - földrajz szakos lévén - hogy segít a térképes tájékozódásban. Fontosnak tartom, hogy bárki alapjaiban ismerje a térkép használatát, ez a netes verzió pedig külön jó, hiszen bárki elérheti, és böngészhet rajta nagyon sokáig.

Összességében tehát jó kis alkalmazás, amit akár még az óra keretei közé is be lehet építeni; nem tartom kizártnak, hogy idővel majd én is használni fogom.

A Tour Builder által készített kirándulásom itt tudjátok megtekinteni: [LINK]

Óraterv készítése

Az eheti feladat az volt, hogy készítsünk óratervet egy digitális tananyagtár felhasználásával, hogy hogyan építenénk be az órába, illetve milyen tevékenységet kötnénk hozzá.

Mivel nem sikerült az órán részt vennem, kicsit nehézkesen és bizonytalanul állok a feladat előtt, és csak remélni tudom, hogy nem értettem félre a teendőt. Az előző okból kifolyólag egyedül dolgoztam; újfent földrajzos témát választottam: Élelmezés, éhség, éhezés - napjaink egyik fontos témájára esett választásom: azért pont egy ilyen kényes anyagrészbe "vágtam bele", mert az aktualitás és a problémára való reflektálás elengedhetetlen. Ezen óra nagy hányadát kooperatív módszerrel, csoportokban végeztetve képzelem el: 11 csoportban meg kéne beszélniük az anyagrész fogalmait - minden csoport 1-1 fogalmat kap - ezalatt meg tudják beszélni azt is, hogy mi a véleményük az adott témáról, illetve az új ismereteket integrálhatják a már meglévő tudásukba; majd a témafeldolgozás után egy közös 'brainstorming' keretein belül megpróbálnám elérni, hogy gondolkozzanak, miféle megoldások létezhetnek a probléma kezelésére.

Úgy gondolom, ez a feladat már igazán közel visz minket ahhoz, amit majd életünk meghatározó részében csinálni fogunk; gyakorlati, igazi tanár-feladat a mostani. Mivel a mai diákok agyán (Y, Z generáció) rengeteg információ suhan át akár másodpercek alatt, elengedhetetlen, hogy egy tanár megértse, ami körülötte és a gyerekek körül zajlik, és próbálja javára fordítani. A pedagógiai tervezéssel ezt tudatosan tehetjük anélkül, hogy a diákok bármiféle összeesküvést látnának benne. Egy-egy figyelemfelkeltő mozzanat, a változatosság és a bevonás segíthet abban, hogy a diákok ne unják az órát és lekössék magukat annyira, hogy ne kelljen pótcselekvésekkel elűzni az unalmat.

Egyébként az egyik mai órámon szintén az IKT-s módszerekről volt szó, és a tanarblog.hu oldala került szóba, hogy mennyi hasznos ötlet van itt: az angoltanárok és természettudománnyal foglalkozók szintén sok csemegét találhatnak itt.

Mindenesetre a pedagógiai tervezés - úgy gondolom - manapság már elengedhetetlen, ahogy a fejlődés, az újítás és a változatosság is mind meghatározó tényezők.

Digitális tananyagok a földrajzban

Első feladatomban három megadott digitális tananyagtárat (SDT, zanza, videotanár) böngésztem át, hogy egy kiválasztott téma alapján véleményt formáljak ezek hasznosságáról, előnyeiről és hátrányairól.

Nehéz volt olyan témát találni a földrajzban, amelyik nagyjából ugyanolyan "cím" alatt fut mindhárom helyen; igazából lehetetlen is volt, mivel a zanzán nincs semmi földrajzzal kapcsolatos tananyag. Választásom végül a lemeztektonikai mozgásokra esett; ez többé-kevésbé azonosan lefedett téma a maradék két helyen.

forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu

A tudásbázis oldalán talált anyag hatalmas mennyiségű: részletes leírások, képek, tesztfeladatok várják a tudásra éhes diákságot. Úgy gondolom, egy picit már átestek a ló túloldalára: csak egyetemi tanulmányaim során találkoztam ilyen részletes, és szakszerű leírással, ami egyébként nem baj, kérdés, hogy megérti-e a tizenéves diák is. Persze a tanár azért van, hogy segítsen a megértésben; önálló feldolgozásra nem biztos, hogy odaadnám a tanulóknak ezt az anyagrészt, viszont órai átbeszélés után akár használhat is, ha átolvassák; a tesztek és képek pedig mindenképp hasznosak lehetnek. Az oldal felépítése számomra logikus és átlátható, így a diákok is könnyűszerrel böngészgethetnek rajta.

A videotanár oldalán talált lemeztektonika anyagrész - véleményem szerint - már sokkal egyszerűbb és kvázi érthetőbb, hiszen egyrészt nem olvasniuk kell a diákoknak, hanem hallgatni, másrészt kevesebb dolgot jár körbe a tanár a videóban, így kisebb szeletet kell megérteniük viszonylag könnyen. Sok az illusztráció és a táblázat, ami rengeteg segítséget nyújthat a memorizálásban. Ezt beépíthetőnek tartom az óra keretei közé, ám mondjuk csak olyan formában, hogy a diákok megnézik otthon, és másnap 3 kérdést kapnak az óra elején (dolgozatszerűen), és lehet rá plusz pontokat kapni, ami mondjuk egy nagyobb dolgozatnál akár döntő szerepű is lehet. Tehát kiegészítésnek mindenképp hasznos lehet, de önmagában lehet, hogy kevés.

A zanza oldalával kapcsolatban csak a design-ról tudok írni, mivel földrajz témájú anyagot abszolút nem tartalmaz: ez erős hiányossága, viszont ahogy az oldal kinéz, számomra csillagos ötös.

Az első házi feladat abból a szempontból nagyon hasznos volt, hogy most már pontosabban tudom, mit hol találok, ami esetleg még az egyetemi tanulmányaimban is segítséget nyújthat. A nagyon szorgos diákoknak a tudásbázis honlapja nagyon sokat segíthet, főleg fakultációkon több mindent is lehet használni belőle. A videotanár egy sokkal közérthetőbb és letisztultabb képet ad, amit valószínűleg ajánlani is fogok a diákjaimnak, mert sok okos dolgot megérthetnek onnan. Már csak az oktató férfit kéne megtanítani beszélni, és teljesen jó lenne az oldal.

Jó dolognak tartom, ha egy-egy ilyen online videóval vagy szemléltető képpel dobja fel a tanár az órákat; mindig egy pici változtatás sokat segíthet a kiégés ellen. Mindazonáltal egy teljes órát nem építenék online tananyagtárra; kiegészítésnek azonban mindenképp kiváló.

A kép forrása: [link]

Digitális kompetencia fejlesztése a földrajzban

Múlt órai feladatunk az volt, hogy csoportokban gyűjtsünk össze különböző módszereket arra (saját tárgyunkban, jelen esetben a földrajzban), hogyan fejleszthető egy diák digitális kompetenciája. Szerencsére a földrajz az egyik legalkalmasabb tárgy erre, így egész sok ötletünk volt: ezekből felsorolnék néhányat a teljesség igénye nélkül.

Az első, és legkézenfekvőbb segédletek a helymeghatározó alkalmazások, mint például a google maps, mely terepgyakorlatokon nagyon jó tájékozódási alapot ad. Ennek különféle alternatívái léteznek: például a HERE maps alkalmazás, illetve a BKK is közzétett egy olyan applikációt, amellyel azon felül, hogy keresni lehet járatokat, útvonaltervet is lehet készíteni (bármilyen kis ösvényt jelez), és azt is mutatja, hogy a célhoz közeledve hány percünk van még a tömegközlekedési eszköz érkezéséig (ez csak Budapesten használható).

forrás:http://kirandulastervezo.hu/jatek/darts/

A második kicsit mókásabb megoldás: egy Magyarország térkép, melyen különböző helységnevek vannak feltüntetve, és a darts-hoz hasonlóan rá kell bökni adott településekre, majd kiírja, hogy hány kilométert tévedtünk. 50 városból össze lehet szedni akár 800-1000 kilométernyi hibát is, ám nagyon jól használható arra, hogy a diákok élvezetes módon tanulják meg, hogy hol vannak országunk főbb települései, emellett az internet aktív felhasználói is lehetnek. Ennek is rengeteg alternatívája létezik: európai országokat kell felismerni, az USA államait megnevezni, stb.

forrás: saját szerkesztés

Az excel kicsivel magasabb szintű ismeretének elsajátításához kitűnő feladat a korfák megszerkesztése. Házi feladatként kiadható, illetve a végeredmény mindig magáért beszél. Érdekes feladat, mert egyrészt az adatokat adatbázisokról el kell érniük, másrészt az excel segítségével meg kell szerkeszteniük a korfákat, ami nem csak egy sima diagram megszerkesztési metódusát követi.

Adatgyűjtésre különböző adatbázisok használhatók, melyek az internetes böngészést fejlesztik: hogyan szűrjék ki a felesleges információkat, illetve hogyan ragadják ki a fontosakat.

Kiadható feladatként a kiselőadás is, amely böngészést és a PowerPoint/Prezi alkalmazását is előtérbe helyezi, így amellett, hogy a diákok egy bizonyos anyagrészből felkészülnek, megtanulják használni a tudás prezentálásához szükséges eszközöket is. Házi feladatként kiadható különböző videók összevágása például a környezetvédelemmel kapcsolatban, a tudás számonkérése pedig történhet online teszt kitöltésével is.

Úgy gondolom, a feladat nagyon hasznos volt abból a szempontból, hogy átgondoltuk, hogyan is fejleszthető egy diák digitális kompetenciája: eddig eszembe se jutott, hogy ezt is erősíteni kell majd pályafutásom során. Élveztem a feladatot, teljesen új megvilágításba helyezte az elképzeléseimet egy óra menetéről, és még több lehetőséget mutatott a kooperatív és érdekes tanórák megteremtésére. Habár a fent említett módszerek csak példák arra, hogyan változtatható egy óra/feladat érdekessé, ezen kívül számtalan más módszer is létezik, mellyel a diákok nemcsak a tanulásban kapnak támogatást, hanem a digitális kompetencia is fejlesztésre kerül. Persze ez sem fenékig tejfel, lehet, hogy az iskolai felszerelések gátat szabnak, illetve hátrányos helyzetű tanulók kellemetlenül érezhetik magukat; valahogy meg kell találni az arany középutat, emellett folyamatos segítséget kell nyújtani azoknak, akik technikailag nem tudnak felzárkózni a többiekhez.